Tévhitek
Tévhitek a nyílászárókról
Sokan úgy gondolják, hogy az ablakok csak arra valók, hogy beengedjék a fényt és a levegőt, de ez nem igaz. Az ablakok sokkal többet tudnak, mint azt gondolnánk. Például segítenek a hőszigetelésben, a zajcsökkentésben, a biztonságban és az esztétikában is. Azonban vannak olyan tévhitek is, amelyek megnehezítik az ablakválasztást és a karbantartást. Ezeket a tévhiteket fogjuk most eloszlatni, és megmutatni, hogy a helyzet sokkal jobb, mint gondolják. Olvasd el cikkeinket, és tudd meg, hogy milyen előnyökkel járhatnak a jó minőségű ablakok.
| Üvegfelépítés | Rw súlyozott léghanggátlási szám |
|---|---|
| 4 – 16 – 4 | 30 dB |
| 4 – 12 – 4 – 12 – 4 vagy akár 4 – 18 – 4 – 18 – 4 | 33dB |
| Üvegfelépítés | Rw súlyozott léghanggátlási szám |
|---|---|
| 6 – 16 – 4 | 35 dB |
| 10 – 20 – 6 | 40dB |
| 10 – 24 – 8 VSG-SI | 47 dB |
| 12 VSG-SI – 24 – 8 VSG-SI | 50 dB |
| 16 VSG-SI – 15 – 8 VSG-SI | 51 dB |
| 6 – 12 – 4 – 12 – 4 | 36 dB |
| 10 – 12 – 4 – 12 – 6 | 40 dB |
| 12 VSG-SI – 12 – 6 – 12 – 8VSG-SI | 50 dB |
Elméleti háttér
Elméleti háttér
A távtartó mentén óhatatlanul hőhíd keletkezik, mivel itt – nincs gáztöltés (argon, esetleg kripton), – anyagösszeférhetetlenségi okokból a Low-E bevonat eltávolításra kerül, – a két üvegtábla között a távtartó vezeti a hőt. A hőhíd hatás miatt az üvegezés peremének belső felülete lesz a leghidegebb az ablak belső felületén. Ezért, ha a belső klimatikus viszonyok (magas relatív páratartalom) párakicsapódáshoz vezetnek, a pára először az üveg peremén jelenik meg. Jellemzően az alsó üvegél mentén, mivel a meleg levegő felfelé áramlik, így az ablak alsó élénél hidegebb a levegő. Hagyományosan a távtartó alumíniumból készül(t). Az alumínium jó hővezető (forró teában hagyott alumínium kiskanál nyele gyorsabban felforrósodik, mint egy acél kiskanál), ami ebben az esetben kifejezetten előnytelen. Ebben áll a „meleg perem” jelentősége. A meleg perem olyan távtartók gyűjtő neve, melyek anyaghasználatuk és keresztmetszeti kialakításuk révén jelentősen rosszabb hővezetők, hőhídhatásuk mérsékeltebb, a párakicsapódás megjelenésének veszélye alkalmazásukkal csökken. Ezt a képességet az ablakon keresztüli hőveszteség számításánál a hosszmenti hőhídtényező által veszik figyelembe.
Ahol:
- Uw: Ablak (számított) hőátbocsátási tényezője [W/m2K]
- Ag: Látszó üvegfelület [m2]
- Ug: Üvegezés hőátbocsátási tényezője [W/m2K]
- Af: Keretfelület [m2]
- Uf: Keret hőátbocsátási tényezője [W/m2K]
- lg: Üvegperem ossza [m]
- Ψg: Üvegezés távtartójának hosszmenti hőhídtényezője [W/mK]
Az aktuális szabályozás értelmében a műanyag nyílászárókhoz kapcsolódóan az alábbi U-értékeket kell betartani:
| Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m2K) |
|---|---|
| Üvegezés | 1 |
| Különleges üvegezés | 1,2 |
| Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) | 1,15 |
| Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 |
* Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek.
Az üvegezésre megadott határérték teljesíthető néhány 2-rétegű üvegfelépítéssel:
– 4 – 16 Argon – 4 Low-E*
– vastagabb üvegréteg – 16 Argon – 4 Low-E*
– 4 – 16 Kripton – 4 Low-E
– vastagabb üvegréteg – 16 Kripton – 4 Low-E
* A Low-E bevonat kivitelétől függ, hogy az üvegfelépítés csak laborvizsgálat vagy számítás szerint is eléri az Ug ≤ 1,0 W/m2K hőátbocsátási tényezőt.
Arra azonban figyelni kell 2-rétegű üvegezés alkalmazásakor, hogy az ablakra vonatkozó 1,15 W/m2K érték betartása csak meleg peremes üvegezéssel és 1,0 W/m2K-nél nem magasabb hőátbocsátási tényezőjű (Uf) keretszerkezettel lehetséges. Tagolt szerkezetek esetén azonban – a több üvegmező megnövekedett kerülete miatt – az Uf -érték 1,15 fölé kerülhet. Ezért fontos, hogy a kapott ajánlat tartalmazza a számított Uf –értékeket.
| Ablakprofilok: | ~ 70 mm | Uf ≈ 1,3-1,4 W/m2K |
|---|---|---|
| 80 mm fölött | Uf ≈ 0,8-1,1 W/m2K |
| Ajtóprofilok: | ~ 70 mm | Uf ≈ 1,6-1,8 W/m2K |
|---|---|---|
| 80 mm fölött | Uf ≈ 0,8-1,3 W/m2K |
Vannak olyan épületek, melyekre nem vonatkozik a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet, így ezeknél nem kell teljesíteni a költségoptimalizált követelményszintet vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét. Ezeknél az épületeknél továbbra is van létjogosultsága a 70 mm beépítési mélységű rendszereknek (Uf ~ 1,3 – 1,4 W/m2K)
Érintett épületetek, épületfunkciók:
– önálló, 50 m2–nél kisebb épület
– nyaraló
– felvonulási épületek, fólia- vagy sátorszerkezet
– templomok
– mezőgazdasági épületek (pl. istálló, ólak)
– ipari épület, a benne alkalmazott technológia függvényében.
Üvegipari számítások alapján a gáz telítettsége 25-30 év elteltével csökken kb. 50 %-ra. Ez a hosszú idő miatt nem tekinthető rövid vagy középtávú problémának. A gáz telítettségének csökkenése mindemellett nem jelenti a hőszigetelő üveg hőszigetelő képességének jelentős romlását: Adott üvegfelépítés esetén a jellemzően alkalmazott argontöltés (90 % töltöttséggel) kb. 0,2-0,3 W/m2K-nel javítja az üvegezés Ug-értékét.
Elméleti háttér
A kasírozás az adott színű, többrétegű fólia műanyag profilra történő felragasztása. Erre több (4-6) méter hosszú célgépeket használnak, melyen egymást követően állítható pozíciójú görgők találhatók. A felragasztandó fóliatekercset a kasírozandó felület szélességére vágva a gépen végigvezetett profil fölé helyezik egy tengelyre. A görgősor görgőit a kasírozandó profilkeresztmetszethez igazítva úgy állítják be, hogy a profil felöli oldalán kellő hőmérsékletre felmelegített ragasztóval ellátott fóliát – tized mm pontosan – a ún. primer felhordásával kellősített profilfelülethez igazítja, majd rányomja. A ragasztás minőségét alapvetően befolyásolja a primer és ragasztó kellő mennyiségű egyenletes felhordása, a ragasztó hőmérséklete és az egyenletes, meghatározott sebességű ragasztás. Ezzel a technológiával biztosítható a szükséges és egyenletes minőség: nem gyűrődik meg a fólia, egyenletes vastagságú, teljes felületű és kellő hőmérsékletű a primer és ragasztófelhordás, kellő sebességű a folyamat. A végeredmény tartós és esztétikailag egyöntetű. A helyszínen – még ha sikerülne is a profilfelülethez megfelelően igazítani a fóliadarabot – nem biztosítható a vegyi anyagok egyenletes felhordása, a ragasztó kellő hőmérséklete és a fólia egyenletes, egyöntetű profilra nyomása.A beépítési fugával szemben az alapvető épületfizikai követelmény a hő- és hangszigetelés, minden egyéb elvárás ebből következik. Ezt a kettős elvárást a fuga kitöltésére alkalmazott anyagnak kell biztosítania. Annak érdekében, hogy ez a kitöltő anyag (pl. PUR-hab) megfelelő teljesítményt nyújtson, a fuga nem nedvesedhet át, ill. nem eresztheti át a levegőt. Utóbbi teljesen kézenfekvő, hiszen a levegővel a hő és a hang is együtt tud terjedni.
A fuga két okból válhat nedvessé:
- beázik és/vagy
- az (ablak éle mentén vakolatlan falból érkező) építési nedvességből vagy a belső térből származó pára megreked és akár kicsapódik a fugában.
A nedves kitöltő anyag pedig épp ellenkező képességgel bír: vezeti a hőt és a hangot.
Fentiek miatt a fuga kitöltését kívül és belül megfelelő képességű anyagokkal le kell zárni. Ennek célja a beázás és légáteresztés megakadályozása, ill. biztosítani kell a fugában található pára kültér felé történő áramlását.
Elméleti háttér
A penész megjelenéséhez élettani szempontból tartósan 80 % relatív páratartalom, ill. táptalajként megfelelő környezet szükséges. Mivel lakókörnyezetünk nem steril, utóbbi kritérium teljesítettnek tekinthető. Ebből következik, hogy a probléma a lakótér levegőjének magas páratartalmából adódik. Ez annyiban összefügg a modern ablakok alkalmazásával, hogy azok jól tömítenek, így csukott állapotukban nem alakul ki rajtuk légcsere, ami kellően alacsony szinten tudná tartani a páratartalmat. Ez a tömítési képesség azonban nem csak a műanyag- hanem a fa vagy alumínium ablakoknak is fő jellemzője. Ablakcserét elsősorban épp azért szokás végez(tet)ni, mert a régi, esetleg még tömítések nélkül kialakított régi ablak tömítettlen, s ellenőrizetlenül jár keresztül rajta a levegő, télen hűtve, nyáron fűtve lakásunkat. A megoldás a rendszeres szellőztetés!Független intézet által szabványosított értékelési metódus alapján készült „környezeti terméknyilatkozat” fa-, alumínium- és műanyag keretszerkezetű ablakokról. Az értékelések összehasonlítása rámutat, hogy az ablakok teljes életciklusát figyelembe véve (az alapanyag kinyerésétől a használatot követő újrahasznosításig) épp a műanyag ablak terheli legkevésbé a környezetet.
Elméleti háttér
A magyarra környezeti terméknyilatkozatként fordítható, angolul Environmental Product Declaration (EPD), németül Umwelt-Profuktdeklaration alapja az ISO 14025 és az EN 15804 szabvány. A vizsgálat során az adott termékkörre (1 m2 ablak) statisztikai alapon meghatározzák, hogy az alapanyagai kinyerésétől kezdődően, az összetevői és a kész ablak legyártásán, beépítésén (szállításokkal együtt), 50 éves használati ciklusán (karbantartásával, felújításával működtetésével együtt) és kibontásán keresztül az utó- és/vagy újrahasznosításig hány MJ primer energia kerül felhasználásra.
Az összehasonlításból kitűnik, hogy az energiafelhasználás nagyságrendjéhez képes kis eltérések vannak, de épp a műanyag keretű ablak terheli legkevésbé a környezetet.
Az ablakprofilok gyártásánál az újrahasznosított anyagrész nem ellenőrizetlen forrásból származó vegyes műanyag, hanem műanyag ablakok profiljaihoz használt pvc őrleménye, melynek forrása:
– az ablakprofil gyártójának üzemében a gyártás során visszamaradt pvc hulladék,
– a műanyag ablakgyártó üzemében a profilszabás szabási hulladékából származó, visszavásárolt profilhulladék,
– kibontott műanyag ablak visszanyert keretéből származó profilhulladék.
A visszanyert pvc őrlemény szigorú anyagvizsgálata ugyanúgy megtörténik az újbóli felhasználást megelőzően, mint az ún. friss pvc esetében.
Az ellenőrzött forrás és anyagösszetétel miatt nincs minőségi hátránya az újrahasznosításnak, viszont jelentősen csökkenti az egységnyi profil előállításához szükséges friss pvc előállítási szükségletét. Így tovább csökkenthető a CO2-kibocsátás, ezáltal az ökológiai lábnyom.
A műanyag ablakok fóliázással vagy más néven kasírozással történő színezése több évtizedes technológia, mely kiállta az idők próbáját. Már Magyarországon is vannak 20-30 éves épületek kasírozott ablakokkal, s a fólia nem vált le a profilról.
Az ablakokon és erkélyajtókon keresztüli illegális behatolás elterjedt módszere az ún. retesz- vagy csaptolás. Ezt keretanyagtól függetlenül próbálják végezni a betörők. Lényege, hogy véséssel, fúrással, vagy műanyag ablaknál olvasztással feltárja a betörő az egyik jól elérhető zárcsapot, majd ezt a kellő irányba eltolva kireteszelődik ez, illetve a többi reteszelés is, ezáltal az ablak vagy erkélyajtó már nyitva is van.
Ez ellen a betörési mód ellen nagyon egyszerű a védekezés! Nem kell mást tenni, mint ún. gombos, kulcsos vagy Secustik® kilincset kell szerel(tet)ni az ablakra.
A gombos és kulcsos kilincs reteszeli a vasalatot, a gomb benyomása és a kulcs nyitása nélkül nem nyitható külső erőltetéssel sem a vasalat.
A Secustik® a Hoppe kilincsmárkája, kilincskialakítása. A kilincsben egy olyan szabadalmaztatott rugós mechanika van, amely a kilincs elforgatását engedi, ezáltal nyitható az ablak, de csaptolás esetén olyan mértékű ellenállást fejt ki, hogy ilyen módon lehetetlenné teszi az ablak nyitását. A Secustik® kilincs működtetés közbeni (elforgatáskor) kattogó hangjáról ismerhető fel.
A műanyag ablak egyik nagy előnye valóban, hogy élettartama során nem kell ismételten felületkezelésnek (festésnek) alávetni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ablakot ne kellene takarítani! A takarítás-tisztítás gyakorisága természetesen függ a környezeti behatások, a koszolódás intenzitásától. A műanyag ablak takarításával kapcsolatban a Gütegemeinschaft Kunststoff-Fensterprofilsysteme e.V. iránymutatása követendő. Maró hatású (oldószer tartalmú) vagy szemcsés állagú (súrolószerek) tisztítószer alkalmazása TILOS!
A műanyag ablak – ahogy minden egyéb keretanyagból készült társa – is tartalmaz mozgó vasalati elemeket, kivéve, ha fix üvegezésű. Ezek a vasalati elemek működésük során kenést igényelnek, melyet a vasalatgyártó és/vagy ablakgyártó megadása szerint időszakonként (jellemzően évente) és módon kell végrehajtani. Az „olajozás” előtt javasolt a kenési pontokat portalanítani!
